Az árvizet megörökítő videót pillanatok alatt felkapta az internet népe: alig néhány óra alatt közel 10 ezren osztották meg a bejegyzést. Noha a kommentek tanúsága alapján többeknek leesett, hogy a felvételeket nem most és nem a Szatmár megyei településen készítették, a reakciók alapján azonban mégis jelentős túlsúlyban voltak azok, akik valóban elhitték, hogy kíméletlen ár söpört végig a községközpontban. Hogy mennyire jól sikerült az átverés, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőségnél a szomszédos megyék sajtós kollégái is érdeklődtek a felvétel hitelessége felől. Igaz, ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a meteorológusok és a vízügyi szakemberek újabb és újabb figyelmeztetéseket adnak ki a heves esőzések közeledte kapcsán. Szerencsére szombat reggel már nyoma sem volt a nem kis riadalmat okozó bejegyzésnek.
Az eset kiválóan rávilágít arra, milyen gyorsan képesek elterjedni a közösségi oldalakon az álhírek, különösen akkor, ha azokat egy hitelesnek látszó bizonyítékkel támasztják alá. A mostani ügy kapcsán sem magával a felvétellel volt gond, hiszen nem egy számítógépes trükk segítségével hozták létre a képsorokat, hanem avval, hogy egy évekkel ezelőtt Szerbiában rögzített videót kiragadtak kontextusából és arra használták fel, hogy egy árvizes kacsahírt alátámasszanak vele. Hogy mi lehet ebből a tanulság a Facebook-felhasználók számára? Mielőtt álhíreket, áltudományos eszmefuttatásokat és egyéb, mindenféle reális alapot mellőző tartalmakat osztanak tovább, vessenek rá egy újabb pillantást, hiszen ha első blikkre nem is, de talán másodjára már kilóg a lóláb, azaz mindenkinek világossá válik, hogy csupán egy többé-kevésbé jól megkomponált átverésről van szó, melynek célja pusztán a minél magasabb kattintás- vagy megosztásszám elérése.